2016. február 21., vasárnap

Egy romantikus komédia zombikkal? – Haláli Hullák Hajnala

Haláli hullák hajnala az Edgar Wright–Simon Pegg szerzőpáros első közös mozifilmje, melyet korábbi, Spaced című tévésorozatuk szellemében (és nemegyszer arra utalva) készítettek. A Haláli hullák hajnala ugyanúgy tömve van popkulturális referenciákkal, mint a Spaced, harsog a kiváló angol humortól és mindezeken túl úgy válik a zombifilmek paródiájává, hogy maga is ízig-vérig autentikus zombifilm.

Haláli hullák hajnala rengeteg filmet megidéz. Találhatunk benne utalást különféle zombifilmekre (főképp George A. Romero Holtak szériájára), a Birodalom visszavágra, de még az eredeti Hivatalra is. A filmnek minden jelenetében fölfedezhető idézet, melyek nem törik meg a cselekmény folyását, szinte észrevétlenül simulnak bele.  Az intertextusok nagyban hozzájárulnak ahhoz az élményhez, amit a Haláli hullák hajnala nyújt: hol paródia tárgyává teszi az adott utalást, hol ezek által nyeri el legitimitását az adott műfajban, vagy pedig szimplán kikacsint az értő nézőre, aki, fölismerve a beemelt textust, összemosolyog a rendezővel.
A film fergeteges szórakozást biztosít. Azoknak is, akik románcra vágynak, azoknak is, akik a horror vérengzésére és azoknak is, akik nevetnének egy jót. A humor forrása gyakran a szereplők jól megírt szövegei, a visszatérő be-, ki- és elszólások, de sokkal gyakoribb a vizuális komédia, mely a rendező, Edgar Wright egyik kézjegye. Példának okáért a film első fele ilyen képi poénokra épít, amikor a zombi apokalipszis csupán a beállítások hátterében törik ki, mintegy mellékesen, hogy ja, amúgy itt zombik is vannak. A néző ezen tudás birtokában csak nevet a szereplők vakságán.
Magának a sztorinak nem sok köze van a zombi apokalipszishez, az csupán katalizátorként szolgál arra, hogy főhősünk, Shaun, végre összeszedje magát és rendbe tegye életét. A zombik fölbukkanása arra ösztönzi, hogy részegen hűtőre firkantott listáját az utolsó pontig kipipálja: "Go round mum's, get Liz back, sort life out!" Gyerekes, strucc-politikát folytató életstílusának véget vet a világ vége, a zombik pedig valódi vezetőt faragnak belőle, hogy végül boldogan élhessen, amíg meg nem hal.
Cikkem címéül a Haláli hullák hajnala DVD borítójának szövegét választottam. Legyen bár hangzatos, a filmre ez a megállapítás nem igaz. A Haláli hullák hajnala igen komolyan beszél az emberi (és romantikus) kapcsolatokról, középpontjában egy félresiklott szerelem áll, miközben nevetünk az abszurd helyzeteken és morbid poénokon, mégsem válik romantikus komédiává. Vígjátéki elemei és mély tartalma mellett a Haláli hullák hajnala egyértelműen horror. A zombifilmek elemeit (és zombifilmekre tett konkrét utalásokat) fölhasználva építi föl világát, melyben elhelyezi karaktereit és elmeséli a történetüket, gyakran ugyanolyan véresen, mint bármely zombihorror.
A Haláli hullák hajnala különleges élmény. Kineveti a zombifilmeket, miközben tiszteleg is előttük, remek vizuális humorral nevetetti meg a nézőt, komoly témákról beszél és még románcra is marad elég idő. Ajánlom mindenkinek, horror rajongóknak és vígjátékok kedvelőinek is. Ha pedig az ön szomszédságában törni ki a következő zombi apokalipszis, ne feledje: a legjobb, ha eltávolítjuk az élőholtak fejét, vagy elpusztítjuk az agyukat. De talán még jobb, ha inkább valami biztos helyre menekülünk, megiszunk egy hideg pint sört és megvárjuk, amíg az egész elmúlik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése